Zsinórdísz
https://czinamon-ekszer.hu/nepi-ekszerek/
– a zsinór anyaga és készítésének módjáról, vagy alkalmazásának technikájáról és helyéről egy kis információ:
Sok mindent megtudhatunk az egykor katonai szolgálat teljesítése miatt kiváltságos székelység marosszéki viseletéből, amelynek főleg bekecsalji változatában máig fontos elem a zsinórozás. A lakosság őrzi a régi viselet megmaradt darabjait, melyeknek sajátos díszítése a gazdag zsinórozás.
Korabeli ruhaviselet darabjai:
A férfiviselet darabjai: kalap, kucsma, ujjas (felsőkabát), lájbi (mellény), ing, fehér gyapjúharisnya, keményszárú csizma vagy bakancs. A női viselet: kendő, csepesz (főkötő), kurti, firiskó, vizitka (kabátfélék), lájbi, ing, rokoja (szoknya), csizma vagy cipő. E ruhadarabok közül zsinórozás található az ujjason, lájbin és harisnyán a férfiviseletben, a lájbin és a szoknyán a női viseletben.
A zsinórdísz anyaga:
Hosszú ideig az úgynevezett szőrzsinór vagy bogárhátú zsinór volt, ezt boltban vásárolták kék, zöld, fekete, vagy fehér színben. Külföldi gyári készítmény, könnyen hajlítható és többféle szélességű. Ugyancsak gyári a selyemzsinór (2 mm széles), többféle színben, kissé merev, ma is kapható. A fonott zsinór azóta használatos, amióta a bogárhátú zsinórt nem tudták beszerezni. Házilag készül: a sirített (sodrott) gyapjúszálat hajfonatosan háromszálúlag összefonják, és megfelelő színűre festik. Horgolt zsinór is előfordul: előbb horgolótűvel horgolják, házilag font gyapjúszálból. A gyárilag készült bébizsinór eredetileg fehér, ezt festik feketére. Előnye, hogy könnyen hajlítható. Méretre a régi szőrzsinórt helyettesíti). Széles vagy szegőzsinórnak használják a gyári lapos zsinórt, vagy a házilag deszkából faragott, tenyérnyi bordán szőtt egyszerű kötőzsinórt. Fonatot készítenek a selyemzsinórból is hajfonatosan három szálból.
A gombok szükségletként és díszítményként egyaránt hozzátartoznak a zsinórozáshoz. Üveggömbök, fémek, pitykegombok és mázas gombok találhatók a zsinórozások között.
Zsinórdísz, kik készítették :
A falusi szabók, viszont anyagkészlete híján, hiszen legtöbbjük gazdálkodott is, szokássá vált, hogy a rendelő hozza az anyagot: szőttest, bélést, zsinórt, posztót a szegésre és a gombot. A szabó a cérnát adta és a zsebnek valót.
Nevezetesek voltak az iparengedélyes szabómesterek, akiknek joguk volt tanulókat is tartani. A felszabadult fiatal szabók neves zsinórozóknál tanultak meg zsinórozni.. Az egyazon mestertől vagy egymástól tanult nemzedékek a zsinórozás mesterségében azonos megoldásokat használtak, ezáltal sajátos stílust hoztak létre. Így alakultak ki az egyes zsinórozó központok, mint pl. Makfalva, Torboszló, Gyulakuta, Abod, Deményháza és Jobbágytelke.
Minden faluban voltak varróasszonyok. Legtöbbjük nem tanulta a szakmát, hanem otthon a családnak mindent megcsinált, még a zsinórozást is megtanulta, majd az otthoni munkán kívül másnak is vállalt zsinórozást. Így több falunak ismerjük egy-egy neves zsinórozóját, aki változatos, egyéni díszítési formákkal a bekecsalji tájegységen belül helyi stílust hozott létre.
Zsinórdísz unkciója:
Ugyanakkor a „díszítés” az alkalmazhatósággal kapcsolatos megoldásokból, a szélek foszlását megakadályozó és merevítő szegésből és borításból, valamint az összevarrásoknál erősítésül közé helyezett vócból vagy a varrás védelméül odahelyezett zsinórozásból eredt. A többnyire más, drágább anyagú és színű borítások, szegések, vócok és zsinórok alkalmazásának bősége, a ruha formáját és szabását hangsúlyozó díszítőereje kapcsolatban állott a csináltató-viselő módosságával, a közösségi hagyományok előírásaival, a helyi mesterségi tudással és népi ízléssel, amelyre természetesen más vidékek, nemzetiségek és társadalmi rétegek viseletei, esetleg hatósági előírások is hatottak.
Az összegombolás is nagy jelentőségű volt. A gomblyuk körüli rész megerősítésének gyakorlati és esztétikai szerepe mindenütt egyaránt nagy: ide összpontosul, és innen indul tovább a zsinórozás. Ez legszembetűnőbb talán a régi abodi férfi lajbikon. A zsinórozás uralkodó dísszé fejlődését fokozták a társadalmi tényezők: az 1848 előtti székely katonaviselet zsinórozásának rangjelző volta, a módosság fitogtatása, a fiatalság vetélkedése, hogy kié legyen a díszesebb, a falusi szabók közti verseny és egyéni kezdeményezéseik divattá válása stb. A díszítés gazdagságát a lájbik használata és gazdáik életkora is meghatározza. Az ünneplő lájbikra rendszerint többrendbelit hántatnak ki, mint a misenapiakra. Legdíszesebbek a fiatal legényekén és a gyermekekén kevés, az idősebbekén alig van vagy egyáltalán nincs zsinórdísz (csak fekete üveggomb) a fekete
Föltételezhető, hogy ezen a néprajzi tájegységen belül a földbirtokosok által viselt, gazdagon zsinórozott ruházat nagy hatással volt a falusi viseletre.
/HAÁZ SÁNDOR
ZSINÓROS DÍSZÍTÉS A BEKECSALJI NÉPVISELETBEN/