Népi motívumok titokzatos ereke
Az önmagába visszatérő hurokdíszek több ezer éves múltra tekintenek vissza, ez a népi motívum igazán ősi díszítőelem:
- Köt és old igéből képzett szavainkra utal: házasságkötés, meg van kötve a keze, megoldódott a nyelve, feloldódott. A népi hitvilágban a „kötés” és „oldás” varázslótudomány, a hiedelem szerint egy természetfeletti erővel bíró személy megkötheti testi-lelki funkcióinkat (görcs), vagyis beteggé tehet, oldásával meg is gyógyíthat. Uralkodhatott az időjárás felett is.
Ősképe a tényleges megkötözés, a vadásznak a hálója, az akasztófa hurka, a foglyot gúzsba kötő kötél. Általában baljós jelentés társul hozzá, zsidók, keresztények szemében átkozott, méltatlan halál (Júdás). A gazdanövényt is fojtogatja a folyondár, áldozatára tekeredik a kígyó is.
Alvilágot is jelképezik, mint a földanya belsőségei, amik megemésztik a földbe temetetteket, büntetésül, vagy hogy ne tudjanak kísérteni.
- Ezek ellentéteként: Cupido kezében a szerelem köteléke, keresztény ikonográfiában a Szentháromság szimbóluma.
A papi öltözéknek a kötélövei Krisztus megkorbácsolására emlékeztet, ferenceseknél 3 csomó van rajta: szüzesség, szerénység, engedelmesség.
Buddhista, és brahmanista ikonográfiában a hálóvá szőtt önmagába visszatérő fonat ” a nyolc szerencsés jel”, ha elvágják elveszíti erejét. A világot tartó teknős (világ jelkép) hátát díszíti. Innen kerül a török népekhez, itt is a világ centrális dísze- Európában is elterjedt. Neve mágikus csomó eltérően a végtelen csomótól, mert általában nem lehet egy vonallal meghúzni. Viszont ez is bajelhárító, a gonosz megkötésére szolgál.
A buddhista végtelen csomónak van egy változata a „bélkő”, vagyis ” Buddha belső szervei” , a gordiuszi csomó is valószínú, hogy bélből volt fonva, neve „kötél, bél” szóval hasonlatos
Paszomány
(régiesen paszománt): arany-, ezüst- vagy selyemszálakból készített lapos szalag, zsinór vagy más alakok, amelyeket díszítésül öltönyökre szoktak felvarrni. A paszomány-díszítésekről különösen híres a magyar főúri díszruha, a mente és nadrág, amely néha igen míves cifrázatú paszománnyal volt felékesítve. A paszományok 1–2 cm szélesek, mintásak vagy minta nélküliek, a ruházat és a brokátokkal, bársonyokkal bevont bútorok díszítésére szolgálnak. A paraszti viseletben a selyem- és bársonyszoknyák, blúzok, mellények paszományozása a 19. – 20. században volt divatos.
A vitézkötés zsinórdíszítés a huszárok csizmanadrágján és a gyalogsági posztónadrágon, továbbá a huszárcsákón, ahol 47 cm hosszú négyélű zsinórból áll,amely kétrét van fektetve és mindkét végén gömbölyű fonadékban végződik.
Egyes vidékeken (pl. Kolozsvár környékén) a férfiak által hordott népviseletnek fontos motívuma volt.
- A gombkötőkkel kezdetben laza kapcsolatban álltak, mindkét mesterség önálló iparág volt. Csak a 19. sz. második felétől fordult elő, hogy a gombkötők is foglalkoztak szövött munkák előállításával. Az iparág hanyatlásának oka azonban inkább a gyáripari versenyben kereshető, mint a rokonszakmák kontárkodásában, hiszen azokat is a megélhetési nehézségek kényszerítették a tevékenységi kör kiszélesítésére.
Az első magyarországi paszományos céh Lőcsén alakult 1492-be
Találtam egy paszomány készítőt, még ma is készülnek ilyen szépségek: TóthPaszomány
Gyönyörű képekkel egy újabb régi könyv:Kabók Imre műve
Forrás: világbiztonság.hu
vikipedia , Hoppál Mihály…- Jelképtár