Rózsa szimbólum, a virágok királynője

Rózsa szimbólum a szépsége és illata miatt, az ókorban Aphrodité – Vénusz kapcsolódott, a szépség és szerelem istennőjének a virága volt. Az elíziumi mezők, a tavasz és nyár jelképe.

Május 23-án ünnepelték Flora, a tavasz istennő köszöntését, ez volt a rózsák
fesztiválja.

A kereszténység átvette
a rózsa földöntúli dolgokra való utalását és paradicsomi virágnak
tekintette.

Vörös rózsa a szentek mártíromságának jelképe, vérükkel
szerezték meg a paradicsomba való bejutás jogát. Krisztus sebeit is jelképezi,
az öt szirom Krisztus sebeinek számára utal.

A középkor a rózsa a mennyek királynőjének szimbóluma, számos
középkori Mária ábrázoláson, Mária jogar helyett rózsát. Az Énekek énekében a bogáncs
közt növő liliomot átértelmezi rózsává, utalva ezzel Mária fájdalmaira, vagy
szűzi tisztaságára.

A Paradicsomi rózsának nem volt tüskéje „tövis nélküli rózsa”
, csak a bűnbeesés után lett rajta tövis. Mária mentes az eredendő bűntől, így
Mária attribútuma a tövis nélküli pünkösdi rózsa. Délen néhol a pünkösdöt „
rózsák húsvétjának” is szokás nevezni.

Jellemző ábrázolás volt Mária a rózsalugasban, ami a Paradicsomi
kertre utal.

A rózsákkal teli kosár, rózsakoszorú, rózsafa Szent Dorottya ( a római keresztényüldözések idejéből) és Árpádházi Szent Erzsébet (Assisi Szent Ferenc tanait követte) attribútuma.

Forrás: A keresztény művészet lexikona,
Jankovics Marcell: Jelkép kalendárium