Tiffany üveg készítés

 

A tiffany üveg készítés technikáját Louis Comfort Tiffany dolgozta ki az 1800-as évek végén. Ez a fajta technika manapság nagyon népszerűvé vált,  sokfelé tanfolyamokon sajátíthatják el az emberek, így aztán nehéz eldönteni, ki az aki tényleg minőségi színvonalon műveli ezt a szakmát.

A tiffany üveg alkalmazási területei

  • ablakba, ajtóba, szekrényajtókba, konyhaszekrényekbe,
  • lámpák, lámpabúrák, falilámpák, állólámpák
  • kisebb nagyobb dísztárgyak készítéséhez, mint díszdobozkák, ablakdíszek, mécsestartók, szalvétatartók, névjegykártyatartók, ceruzatartó, zsebkendőtartó, falióra....
  • képkereteket is lehet belőle készíteni, vagy tükör készítéséhez is alkalmas
  • floráriumok, különböző növénytárolókhoz,
  • nagyobb felületekhez is kiválóan alkalmas, teraszüveg, térelválasztó...
  • felülvilágítók, - akár hőszigetelten is.

 

A tiffany technikával  hasonló alkotásokat tudunk létrehozni, mint az ólomüvegezéssel, ez a mintától, az elkészítendő alkotástól és attól is függ, hogy mi melyik technikát részesítjük előnyben.

Az alkotás folyamata:

  • Tiffany üveg készítés első lépése, hogy eldöntjük, mi az amit el szeretnénk készíteni, ez tervezgetéssel, vázlatokkal kezdődik. Amint kialakult a végleges forma és színterv, elkészítjük az 1:1-es rajzát.
  • A kész tervet beszámozzuk és pauszpapírra átmásoljuk. Ha nem elég kemény papírra készítettük a tervet, akkor indigóval készítünk egy másik másolatot kartonra, amit ugyancsak beszámozunk, majd szétvágunk a vonalak belső oldalán darabokra, a mintának megfelelően.
  • A mintát átrajzoljuk az üvegre alkoholos filccel, a papírsablonok segítségével és az üvegen is beszámozzuk a kivágandó darabokat, pont úgy ahogy a rajzon volt. Egy speciális üvegvágó segítségével , - amit egy speciális olajba mártunk, vagy ha tölthető a belseje, akkor bele kell tölteni -  megkarcoljuk az üveget a minta vonalán, ahol szeretnénk, hogy eltörjön az üveg.
  • Miután kivágtuk az üvegdarabokat, üvegcsiszolóval lecsiszoljuk az éleket, hogy ne legyenek élesek és pontatlanok. Az üvegdarabkáknak pontosan meg kell felelni a terven rajzolt formáknak,akkor fognak szépen illeszkedni egymás mellé.
  • A lecsiszolt üvegdarabkákat letisztítjuk, megtöröljük, majd a széleit rézfóliával körberagasztjuk.
  • A körbefóliázott üvegekből kirakjuk a mintát és elkezdjük összeforrasztani mindkét oldalon, a találkozási felületeket. Forrasztás előtt forrasztóvizzel kenjük be a felületeket, majd forrasztóón segítségével forrasztjuk össze a darabokat.
  • Amint készen vagyunk a forrasztással, le kell tisztítani az üvegről a forrasztóvizet meleg mosószeres vízzel.
  • A forrasztás tiszta felületét patinázhatjuk rézszínűre, vagy feketére is, de meghagyhatjuk a forrasztás ezüst színét is. A patinázás után újra meg kell tisztítani az alkotást langyos mosószeres vízzel.
  • Miután szárazra töröltük a tárgyat, egy finish-spray-el, vagyis fixálóval kezeljük a forrasztott felületeket. Egy ideig hagyjuk hatni, majd egy puha ronggyal letörölhetjük. Így hosszabb ideig lesznek szépek a forrasztások, nem kezdenek el oxidálódni.
A festett üvegek:
  • Ha festett mintát is szeretnénk az üvegre, azt még összerakás előtt kell elkészíteni. A mintát fém-oxid tartalmú festékekket lehet megfesteni. Először a porfestéket vizzel és egy speciális olajjal hígítjuk, ezután már lehet használni.
  • A megfestett mintát kemencében bele  kell égetni üvegbe. Kb 500 C fok  és 650 C fok között, a festéktől függ, hogy hány fokon történik az égetés.  Az égetésnél lassan emelkedik a hőmérséklet, majd a lehűlésnél sem szabad, hogy hirtelen nagy hőmérséklet változás történjen, mert az üveg elrepedhet, ezért csak elektronikusan vezérelt kemencében tudjuk az üveget égetni.