Szimbólumok mesélnek
Korábban már gyűjtöttem az ősi magyar motívumokról,( A népművészeti motívumokról ) amik előfordulnak a magyar népművészetben, itt egy rövidebb kis összefoglaló- Az ősi magyar szimbólumok-:
Tulipán :
Az egyik legrégebbi díszítőelemünk, a népi művészetünk leggyakrabban alkalmazott motívuma. Kimondhatatlanul sok formája, változata van, már maga is egy kompozíció, ugyanakkor áttételes jelképként is kiválóan használható. Szirmai hasonlítanak a női test kontúrjához, ilyen esetben a nőiességet, termékenységet jelképezheti, de jelentheti a feltárulkozást, a befogadást is. A szív és a tulipán együttes előfordulása szerelmi üzenetet, kapcsolatot mond el, a tulipán a nőt, a megfordított szív a férfit ábrázolja. A megfordított szívet „tökös” mintának is szokták hívni a formájából kiindulva, innen a jelentése is. Tulipánokkal, más motívumokkal kiegészítve utalhatunk életkorokra, életkori sajátságokra, jellemekre, emberek közötti kapcsolatokra. Tulipánhoz hasonló motívumok néha kialakultak állati eredetű mintákból, ilyenek a szarvpárból, mitikus emberekből és állatokból kialakult motívumok.
Villás tulipán – hegyes tulipán – lándzsás, facsart tulipán: 10-12 éves lány – 13-15 éves lány – 16-17 éves leány
lándzsás tulipán – terhes asszony – terhes asszony
Szegfű :
a magyar népművészet másik kedvelt virága, rengeteg változata létezik. A férfi jelölője, komoly szeretőnek, férjnek kijáró minta. Térben magasabban szokott állni a kompozícióban, mint a
többi virág.
Rózsa :
Középkori eredetű, szintén gyakori minta a népművészetünkben. A rózsa is áttételes jelkép, utalhat a napra, lehet óvó és termékenységvarázsló szerepe, de kifejezhetjük vele a kiteljesedett szerelmet is nemtől függetlenül. Szembetűnő a sötét-világos váltakozásai is, amit, mint már tudjuk, időben kell értelmezni, a periodikus ismétlődés az idő múlását szemlélteti, ami itt saját magába jutva vissza az örökkévalóságot hirdeti.
Rozetta :
Kör alakú, legkönnyebben ékrovással készített díszítmények. Az alapja általában hatszögű, de lehet 8, 10, 12 szögű is, sőt a székelyek még 7 szögűt is faragnak. Lehet őket pozitív vagy negatív változatban is faragni (ez azt jelenti, hogy a minta emelkedik ki vagy a háttér). Ezek a díszek lehetnek a kozmikus világ szimbólumai, megjeleníthetik a napot, gyógyító erőt is tulajdonítottak neki, de adott estben a férfi jelölője is lehet.
Rozmaring :
A páros levelek akár önállóan, akár más virág szárán előfordulhatnak. Kompozíciókban általában a vázat adják, vagy az egyes motívumokat kötik egybe. A faág és levele (nem csak rozmaringlevél, de általában az) együtt szerelmi, ritkábban anya-lánya kapcsolatot jelent. Külön, pedig első esetben valamilyen okból ideiglenesen vagy véglegesen elválasztott párt jelöl, második esetben pedig az anyjától elválasztott menyasszonyt.
Liliom :
Szerepe gyakran ugyan, mint a tulipánénak, mivel rokon növények, de jelentheti még az ártatlanságot és a halhatatlanságot is. Az összes eddig felsorolt és az ezután következő motívumkategóriákra (tulipán, szegfű, stb.) igaz, hogy más jelképekkel gazdagítva jelenik meg az alkotásokon. Ha megfigyeljük a harmadik rajzot, jól látható, hogy a bibében (a virág ivarszervében) egy szilvamagmotívum található. Ez a női termékenység jelképe. E motívum körül fekete köröket találunk, ami nem más, mint a magok, a bibe tetején. Egy pedig az ivarszervből kikerült, „megszült”, ez pedig egyértelműen a nappal, tehát egy férfivel azonosítható szimbólum.
Gránátalma :
A név itt félrevezető, hiszen ennek a jelképnek semmi köze sincs a gránátalmához, csupán csak hasonlít rá. A motívum kerek, belseje rácsos, tagolt vagy félkörökre osztott, a termékenységet szimbolizálja. Ezt a jelentést tovább fokozza az 1. rajz körül található termékeny magok, melyekből jelentős „dolgok” nőhetnek ki, vagy a következő rajzban található még nem termékeny, de valószínűleg majdan szintén hasznos „dolgokat” hordozó éretlen magok, és az összes motívum tetején lévő lángnyelvek, amelyek, mint a tűz egyik megjelenési formái, ősi termékenységi jelképek.
Szilvamag és fordított szív :
A férfi nem jelölője a fordított szív, a „tökös” minta, ennek női megfelelője a szilvamagmotívum. Ezek beszédes motívumok, mivel a nemi szervek és ezek a minták között nagy a hasonlóság.
Virágtő:
Ez az alábbi motívumoknak az a része, amit cserépnek mondanánk. Ennek a motívumnak termékenység jelentése van, a cserép maga a termékenység magában is, de eredetét megvizsgálva (a 2. rajz alja ősi virágtő motívum) megfigyelhetjük, hogy hasonlít a női nemi szervre, ami a legtökéletesebb termékenységi szimbólum.
Indák és különböző levelek :
a leveles, néha tüskés indák fokozzák a kompozíció hatását a burjánzásukkal . S-alakúan kunkorodó levélformák az állatok szarv-alakjaiból keletkezhettek, de később elnövényesedtek. Az indák felfelé törő irányúak, melyek az élet folytonosságát, a lélek felemelkedését, a léleknek holta után az istenhez vezető útját jelképezi.
Életfák (lélekfák, világfák, istenfák) :
nagy múltú jelképeink, az ősi hitvilágunkból erednek ezek a motívumaink. A világfa, istenfa e régi hit világábrázolását rejti: a világfa köti össze a túlvilágot, e földi világot, és az alvilágot, e fa ágai a Nap (a férfi), a Hold (a nő szimbóluma) között ott van . A régi hiedelem szerint mindenkinek van saját lélekfája, ezeket a tulipános ládák belsejébe faragták.
Az életfák életfolyamatokat ábrázolnak egy mintába sűrítve. Az első rajznak az olvasata lehet a következő: egy „tökös” minta látható legalul, ami a férfi jelölője, ebből kiágazik öt jelképcsoport, melyek szintén könnyen azonosíthatóak, ha ismerjük valamelyest a kopjafákat, a lándzsavégződés (vagy másnéven kopja) a férfi jelölője ezeken a síremlékeken. Eddig annyit tudunk, hogy van egy apa, annak öt fia. Érdemes megfigyelni a téri elrendeződést: a legnagyobb méretű fiú van a legmagasabban, vagyis az öt fiú közül ez vitte a legtöbbre. Mivel ez a fiú méretben nagyobb az apjánál is, feltételezhető, hogy ő a főszereplője ennek a kompozíciónak.
forrás: nemesfamives.extra/magyarno.com